Jeremiah McCauley
Admin
Hozzászólások száma : 293
Join date : 2012. Mar. 13.
Age : 29
Tartózkodási hely : Jelenleg Manhattan
 | | Tárgy: Vérfarkas fajleírás Szomb. Júl. 14, 2012 8:40 pm | |
| Vérfarkas fajleírás
Réges-régen, mikor még az emberek is tudtak Asgard és az Istenek létezéséről különleges élőlények láttak napvilágot egy-egy szerelemből. Egy ilyen szerelemnek köszönhető, hogy Loki – az Istenek között is a bajkeverő- valamint Angrboda – az óriásnő – egy farkasnak adott életet. Ezt a farkast Fenrir-nek nevezték. Az Istenek rosszallóan tekintettek a különös kapcsolatból született gyermekekre, ezért mintha más választásuk nem is lett volna, elrabolták őket. Egyedül Fenrirnek nem esett bántódása, mivel kinézete alapján farkasnak nézték, és döntésük alapján lehetővé tették számára hogy szabadon kóboroljon, vándoroljon Asgard erdeiben. Mivel azonban ő is Loki gyermeke volt, az erdő lakói minden lépését figyelemmel kísérték és természetesen azonnal jelentést is tettek az Isteneknek, mikor felfigyeltek arra, hogy Fenrir egyre nagyobbá és erősebbé válik. Ereje egyre nagyobbra nőtt és már-már képessé vált arra, hogy az Isteneket megfossza hatalmától és egymaga gyilkossá válva óriási győzelmet arasson és apját Lokit ültesse a trónra. Mivel ezen opció nem igazán kedvezett az Isteneknek, hamar eldöntötték, hogy a farkast el kell pusztítaniuk, vagy legalább is elzárniuk, mert veszélyt jelent az egész birodalomra.
Természetesen hamar kitalálták a cselt, mellyel megláncolhatják Fenrirt.
Először elkészítették a Laeding-et, mely egy lánc volt. Elkészülte után az Istenek azzal keresték meg Fenrirt, hogy mutassa meg erejét nekik és tépje el a láncot. A farkas hagyta magát láncra verni, majd utána rögtön darabokra is szaggatta azt, ezzel is kibújva mindenféle kötelékből. Az Istenek persze ezt nem hagyták annyiban. Készíttettek még egy láncot, a Dromit, mely erősebb volt elődjénél, azonban ezzel is pontosan ugyanígy jártak. Miután a farkas mindkét béklyóból sikeresen kiszabadult, a sötét elfekhez és törpökhöz fordultak segítségért, akik közös erővel elkészítették a macska lábdobogásából, az asszonyok szakállából, a hegy gyökeréből, a halak leheletéből, a madarak nyálából és a medve inából a Gleipnirt, mely leginkább a selyemhez hasonlítható.
Harmadik kérésükre Fenrir azonban már valami furfangot gyanított, ezért csak úgy ment bele a dologba ha az Istenek egyike felajánlja a kezét, és azt a szájába teszi. Ha csel van a dologban, akkor annak a kezével innentől ő rendelkezik. Tyr volt az, aki felajánlotta a kezét, majd azt a farkas szájába illesztette. Szerencséjére a farkas nyitott szájjal erőlködött, így sikerült kihúznia kezét még mielőtt szétmarcangolta volna. Természetesen a farkas nem tudott megszökni a mágiával készült béklyóból.
Nem sokkal később Fenrir bosszúból leharapta a hadisten kezét. A farkast egy sziklához kötözték, a száját pedig egy karddal kipeckelték, hogy ne tudjon harapni.
A Ragnarok idején a farkas eltépte a láncait, és csatlakozott az óriásokhoz az istenek elleni csatában. Hatalmas szájával elnyelte a földet és az eget, majd lenyelte Odint. Odin fia, Vidar ezért bosszúból megölte a szörnyfarkast. Halála napján vérére nem figyelt senki, mely a Földre hullott, megfertőzve ezzel néhány embert. A kór nem terjedt gyorsan, azonban így is elég nagy átkot bocsátott az emberekre. Azok, akik valamilyen módon érintkeztek Fenrir vérével immáron magukban hordozták a farkas erejét, vérét, lényének egy részét. Mivel az emberi természet erős, így a farkas csak teliholdkor képes átvenni az irányítást az áldozat felett. Ekkor persze őrült randalírozásba kezd, a holdat követi, és keresi az utat Asgardba. Erős lábaival kilométereket vándorol bosszúja beteljesítéséért, és ha kell az elébe kerülőket azonnal meg is öli.
Mivel Fenrir halála óta rengeteg év eltelt, vérével már nem találkozhatunk, azonban a farkas kór még mai napig fellelhető. Vérfarkasok léteznek, több százan, ezren változnak át minden egyes teliholdkor, hogy hordákba verődve próbálják megtalálni a kaput a másik világba. A „betegség” immár csak harapással elkapható, vagy épp valamilyen módon vérrel keveredve.
Ellenszer nincs, ha valakit megharaptak következő teliholdkor átváltozik. Ha esetleg egy támadás ellen próbálunk védekezni, akkor viszont a legjobb az ezüst, mert az megsebesíti őket, más fegyver nem létezik ellenük.
Jellemzőjük:
- óriási termet
- erő
- szikár izomzat
- sárga szemek
- regenerálódás (kivételt képez, ha ezüst tárggyal sebezzük meg őket, mert az ezüst megállítja a test regenerálódó folyamatát. Csak akkor megmenthető a farkas, ha sebét ismételten végig vágjuk egy ezüst tárggyal, azonban ilyenkor a gyógyulási folyamat heteket vesz igénybe)
- szőrösödés, karmok megjelenése
- gyorsaság
- elborult tudatállapot
- kifinomult érzékek (szaglás, hallás, ugrás… etc..) ezek emberi alakban is megmaradnak.
- hiedelemmel ellentétben nem tudják kiszűrni a vámpírokat, legalább is szaguk alapján semmiképpen sem, az más kérdés, hogy az idősebb farkasok már rutinszerűen megállapítják, hogy ha valakivel nincs rendben valami.
Egyéb tudnivalók:
- Nem kifejezetten kedvelik a vámpírokat, ez tény. Azonban megvannak egymás mellett ha arról van szó!
- Pont ugyanolyanok mint az átlag emberek, igaz van némi plusz tulajdonságuk. Általában belőlük kerülnek ki a kivételes tehetséggel megáldott sportolók, kaszkadőrök vagy épp bérgyilkosok.
- Simán kiszagolják a vágyat, és ez serkentően hat rájuk. A hormonokat sajnos nem lehet előlük eltitkolni.
- Szerelembe eshetnek emberrel, vámpírral, azonban gyermeket csak az embereknek tudnak nemzeni. Ilyen esetben a gyermek vagy örökli a vérfarkas gént, vagy nem, azonban ezt a döntést a természet hozza meg. Különleges mutációra nem kell számítani, szőrös farkaskölyköket nem kell majd nevelgetnünk. 
- Az átváltozás előtti időszakban kifejezetten érzékenyek, már-már agresszívvá válnak. Ilyenkor előfordul hogy a körmük karommá alakul és ezt csak nagy erőfeszítés árán tudják emberivé varázsolni. Persze ez a picinyke mellékhatás az átváltozás után elmúlik.
Írta: Admin
| |
|
Kezdőlap 
